Élethelyzetek:

1)  Nyár van, odakint egy kiadós zápor utáni szikrázó napsütés, ami átmenetileg még inkább telíti a légkört párával és egyben további hőterhelésnek teszi ki ingatlanunkat. Bent a nagy család éppen a nyári összevont születésnapozás alkalmával elfogyasztott 3 fogásos ebéd után piheg és próbál kellemes klímához jutni, ami az ebéd előtt elfogasztott feles (akkor még jó jó ötletnek tűnt) és utána leerőszakolt krémes sütemény után valljuk be, nem könnyű feladat.

 

2) Kellemes őszi idő van kint, az ország klímájára jellemző évi átlaghőmérséklet, (11 celsius fok), bent nyugodt a családi légkör, tipikus hétvégi pihenőidő, ideális családi Disney filmek nézésére, semmi extra feladat automatizálási szempontból.

 

3) Kint téli idő van, szeles szibériai hideg, száraz csapadékmentes klíma, a szomszéd macskája is reménykedve udvarol a teraszajtónál, bebocsátást remélve. Életünk párja éppen túl van a hétvégi nagymosás cikluson, a lakás minden szabad akasztóján egy nedves lepedő, vagy vastag pulóver lóg.

 

Mik ezekhez az élethelyzetekhez a helyesen megválasztott automatizálási mechanizmusok? Mikor mi a teendőnk? Épületgépész olvasóink már a négyzetrácsos papírral és ceruzával a kézben, készen állnak a válaszadásra, miután a harmatponti egyenletet megoldották a benti hőmérséklet és relatív páratartalom ismeretében.

 

Okosotthon központjaink és azok algoritmusai azért készülnek, hogy ne csak gépész háttérrel rendelkező felhasználók tudják gazdaságosan megoldani ezt az egyébként életszerű, ám szélsőséges helyzetet, hanem mindannyian átadva ezt az automatizmust a helyzet szakértőjének, a szervernek. Erre természetesen sok gyártó rendszere képes, lényeg a rendzser integrációban rejlik.

 

 

 

 

A fenti helyzetek megoldására természetesen több megoldás is kínálkozik és nem biztos, hogy az általam vázolt a legmegfelelőbb. Ehhez a környezet, az ingatlan, a beépített berendezések és nem utolsó sorban a rendszert remélhetőleg évtizedekig élvező megrendelő ismerete elengedhetetlen. Mindenesetre a következő automatizmusokat javaslom a fentiekre, fordított sorrendben:

 

Megoldási javaslatok:

3) A hőszivattyút a gyártó által javasolt gazdaságosan maximális kihasználtság mellett (például a kiegészítő fűtőpatron bekapcsolása nélkül) üzemeltetném, amennyiben ez a hőmennyiség nem bizonyul elegendőnek, akkor bekapcsolnám a gázkazánt is részterhelésen, hogy együtt dolgozzanak a rendszerre, esetleg egy radiátoros, vagy fan-coilos emelt hőmérséklet elérése érdekében kétlépcsős üzemben, majd a páratartalom normalizálása érdekében megemelném a hőcserélős szellőztető rendszer légtömegáramát mindaddig, amíg a harmatponti hőmérsékletet annyira nem csökkentettem, hogy az ne okozhasson páralecsapódást a hidegpontokon. Ezen túl azonban érdemes a páratartalmat karbantartani, mert fűtésüzemben javítja a hőérzetünket. Ezen túl még a szeles időjárásra való tekintettel a zsalúzia, vagy redőny lehúzására is kiadnék egy utasítást, hogy ezzel is minimalizáljuk az épület hőveszteségét. Végül, de nem utolsó sorban küldenék egy push notification-t a szomszédnak, hogy engedje be a macskáját, hogy ne fagyjon meg szegény.

2) Amint feljebb jeleztem is, semmi extra automatizálási szempontból. Szellőztető rendszer alapfordulaszámon biztosítja az oxigéndús friss levegőt és a hőszivattyú a felületfűtő körök segítségével kellemes meleget biztosít egy gazdaságos üzemmenet mellett. Esetleg a benapozottságtól függően a zsalúzia pozícióját a mozi sémához igazítva kezelném, ha éppen zavaróvá válna a beeső napfény.

 

1) Meleg, párás időben egyértelmű gondolat egy légkondícionálás, mely jelen helyzetben duplán indokolt: egyrészt a nagy létszám miatt jó eséllyel elhasználódott a benti levegő, ami kívánja a légcserét. Amennyiben nem entalpiás hőcserélővel ellátott szellőztetőnk van, úgy bizony rengeteg párát fogunk a házba hozni, ami a benti hűvösebb tárgyak felületén okozhat páralecsapódást és mindenekelőtt rontja a hőérzetünket a melegben. Másrészt pedig a pálinkagőzös bent szuszogó rokonok bizony fejenként kb 100W teljesítménnyel fűtik a belső klímát, amit kompenzálnunk kell egy klimatizáló berendezéssel, jelen esetben a hőszivattyúval. Hogy tovább bonyolítsam a dolgot, a magas páratartalmat bizony felülethűtéssel nem tudjuk csökkenteni, hanem arra a fan-coil, vagy evaporátoros rendszerű beltéri egység javasolt, aminek vezérlése megint tovább bonyolítja a fent leírt automatizálási mechanizmust.

 

Összegzés

Mind három említett helyzet egyben hasonlított egymásra: az pedig egy a háttérben tevékenykedő összehangolt vezérlés, ami a kombinált fűtéssel (hűtéssel) ellátott rendszerek működése felett döntési képességgel rendelkezik és az adott sémához ki tudja választani a szükséges üzemmódot. Ehhez van szükség egy olyan központi rendszerre, ami a fűtő/hűtő berendezés gyártójától független, ám azokkal közös kommunikációs platformra lépve képes további funkciók ellátására is - mint például a szomszédnak küldött push-notification a kint fagyoskodó macskuszról. Viccet félretéve is fontos a jól megválasztott rendszerintegráció, melyet a gépész és villamosmérnök kollégák is "láttamoznak" a tervezési feladataik elkészítése során, sőt, gyakran ezekre építve tudnak ők is nagyobb tervezési szabadságot élvezni. Ezen feladatok ellátására korlátozottan javasolt a "csináld magad" internet-, wifi- és mobiltelefonalkalmazás alapú okosotthon rendszer, hacsak nem kifejezetten élvezzük az ezzel való foglalatosságot, akár hobby szinten is.

 

Nem állítom, hogy ezeket nem lehet megoldani egy off-the-shelf HVAC rendszerrel egyben, de annak ára bizony csillagászati és lényegesen lecsökkenti a gépészeti lehetőségeinket, nem beszélve arról, hogy hogyan fogjuk összekötni a zsalúziával, világítási, épületfelügyeleti, energiamenedzsment, vagy éppen audió rendszerünkkel és a szomszéd macskájának empatikus push-notification algoritmusával.

 

Figyelmeteket köszönöm, szép napot kívánok!

Szabó Péter

Gépészmérnök